Krisztus Király Római Katolikus Plébánia, Barcs
Krisztust hirdetjük mindenkinek!


statisztika
- 2007.12.23.







A Római Katolikus Egyház

A pápa


Ferenc pápa



Ahogyan az Úr rendelése szerint Szent Péter és a többi apostolok egyetlen testületet alkotnak, úgy kapcsolódnak egymáshoz Péter utóda, a római pápa és az apostolok utódai, a püspökök is.

A püspökök testületének feje a római egyház püspöke, akiben jelen van az a tisztség, amelyet az Úr sajátosan Péternek adott meg, aki első az apostolok között; ez a tisztség utódaira is átszáll. Ez a püspök Krisztus helytartója és ezen a földön az egész egyház pásztora; tehát hivatalánál fogva a legfőbb, teljes, közvetlen és egyetemes rendes hatalma van az egyházban, és ezt a hatalmát mindig szabadon gyakorolhatja.

(Az Egyházi Törvénykönyv 330-331 kán.)


Ferenc

Róma püspöke,
Jézus Krisztus helytartója,
Szent Péter apostolfejedelem 266. utóda,
Az egyetemes Egyház legfőbb papja,
Nyugat pátriárkája,
Itália prímása,
a római egyháztartomány érseke és metropolitája,
Vatikánváros államfője,
Isten szolgáinak szolgája

Ferenc pápa a katolikus egyház vezetője 2013 márciusától, A bíborosi testület 2013. március 13-án választotta Róma püspökévé, pápává, ünnepélyes székfoglaló miséjére március 19-én került sor.

Családi nevén: Jorge Mario Bergoglio


A Római Katolikus Egyház működése

A "Római Katolikus Egyház"- katolikus szóhasználattal a világegyház – élén a római pápa áll, akinek az Egyházi Törvénykönyv megfogalmazása szerint "a legfőbb, teljes, közvetlen és egyetemes rendes hatalma van ... az összes részegyházak és azok csoportjai fölött is"[2]. Ebből következően a magyar 'részegyház', ugyanúgy, mint az összes többi részegyházak, nem autonóm szervezet, mert ügyeiben (elvileg és a jog által szabályozott esetekben – mint például a püspökök kinevezése – gyakorlatilag is) a pápa közvetlenül intézkedhet, ő tekintendő legfőbb fejének.

A világegyház elsődlegesen egyházmegyékre van osztva, ezek számítanak elsősorban "részegyházaknak"; az egyes országok egyházaira alkalmazott elnevezések pedig – mint például a "magyar katolikus egyház" – katolikus szempontból ilyen egyházmegyék másodlagosan létrehozott csoportjait jelölik, és kevesebb önállósággal bírnak, mint az egyházmegyék vagy akár ezeknek részi, a plébániák. A katolikus egyház szervezetben tulajdonképpen nem létezik "Magyar Katolikus Egyház", a neki megfelelő állandó intézmény a Magyarország területén működő egyházmegyék püspökeiből álló "Magyar Katolikus Püspöki Konferencia".

Mivel a Magyar Katolikus Egyház fogalmába beletartozik a katolikus világegyház Magyarország területén működő minden részegyháza, ezért beleértendőek nem csak a latin rítusú egyházmegyék, hanem az itt működő keleti katolikus részegyházak is, nevezetesen a görög katolikus és örmény katolikus egyházkormányzati egységek.

Polgári jogi szempontból a Magyar Katolikus Egyház bíróságilag bejegyzett vallási csoport, melynek jogait a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia gyakorolja.


A magyar katolikus egyház története

A magyar katolikus egyház története

381-ben az aquileiai zsinat elismert Pannóniában működő érsekségeket.
1001-től I. István király több érsekséget és püspökséget szervez az országban (Esztergom, Pécs, Kalocsa, Erdély, Várad, Veszprém, Győr, Vác, Eger, Csanád).
Querfurti Brunó (más néven: Bonifác) német szerzetes 1003 után több hittérítő utat tesz Magyarországon.
1020 körül indul el az egyházi oktatás.
1046-ban tör ki a Vata-féle pogány lázadás, mely során Gellért püspök vértanú halált hal (1046.09.25.).
1055-ben I. András királyunk Tihanyban bencés monostort alapít, melynek alapító oklevele az első magyar nyelvemlékünk.
1080-ban felavatják a magyar egyház első szentjeit, köztük I. István, Magyarország államalapító és egyházszervező királyát.
1092-ben A magyar egyház I. (Szent) László király elnöklete alatt zsinatot tart Szabolcson.
1116 előtt kiadják Kálmán király ún. II. törvényét, mely a zsidók és a keresztények közötti kapcsolatok kérdéseit rendezi.
1279-ben Fülöp pápai legátus kihirdeti a budai zsinatnak a magyar egyház belső életét szabályozó végzéseit, és kiközösíti IV. (Kun) László királyt, az országra interdiktum-ot (kiátkozást) hirdet. A királlyal később kibékül.
Egy 1356-os pápai levél Nagy Lajos királyt "Krisztus védőpajzsának, az Úr athlétájának" nevezte a Pápai Állam katonai támogatása elismeréseként.
1378-ban az egyházszakadás során Magyarországon a "törvényes" római pápát ismerték el és támogatták.
1403-ban azonban Zsigmond király hatalmi harcok következtében nem ismerte el a pápák hatalmát, és kiadta a az ún. királyi tetszvényjogot tartalmazó rendeletét.
1561-től kezdte el nyilvánosan terjeszteni tanait a Református Egyház Debrecenben, melyre a katolikus ellenreformáció volt a válasz. 1671-1681 között perekkel kényszerítették a protestáns lelkészeket áttérésre, többeket gályarabságra ítéltek. II. József által 1781-ben kiadott "Türelmi rendelet" engedélyezte 100 év után más vallások gyakorlását is – majd 1848-ban a XX. törvénycikk kimondta, hogy Magyarországon nincs uralkodó vallás. Elindul a szekularizáció
1848 márciusában a katolikus egyház több évszázados jussa, a tized megszűnik
1945-ben az egyház földjeit államosítják. 1948 végén letartóztatják Mindszenty József bíborost és koncepciós perben elítélik. 1956-ban szabadították ki pár napra, majd az amerikai követségre menekült, ahonnan 1971-ben Rómába került. Élete végéig Bécsben élt.
1950-ben állami oldalról megvonják a szerzetesrendek java részének "működési engedélyét" (a gyakran használt "feloszlatás" pontatlan kifejezés ez esetben, mert az az egyházi hatóság általi megszüntetést jelentené), a rendek 1989-től működhetnek újra legálisan.
1950. augusztus 30-án a püspöki kar a kormánnyal a Vatikán hozzájárulása nélkül kötött (ezért egyházjogi szempontból nem szabályos) megállapodásban elismeri a Magyar Népköztársaság államrendjét és kötelezi magát, hogy nem engedi meg "a hívők vallásos érzületének és a katolikus egyháznak államellenes politikai célokra" való felhasználását.
1951-ben a püspöki kar elfogadja az ún. "állameskü" letételét az 1949-es alkotmányra, tudomásul veszi, hogy a főpapokat csak az Elnöki Tanács hozzájárulásával lehet kinevezni és kinyilvánítja, hogy helyesli a békepapi mozgalmat.
1964. szeptember 15-én A Szentszék és a magyar állam képviselői aláírják az ún. "részleges megállapodás"-t, mely lényegében az 1950-es, jogilag tisztázatlan státuszú dokumentum főbb pontjait szentesíti. Ennek nyomán lehetővé válik a megüresedett püspöki székek betöltése, az egyház és az állam viszonya azonban lényegében nem változik Magyarországon.
1969-ben vezetik be a II. vatikáni zsinat reformjait követő mai liturgiát a katolikus egyházban. Legnagyobb hatású újításai: a misézés ezentúl latin helyett a nép nyelvén történik, a miséző pap nem a híveknek háttal, hanem a néppel szemközt állva vezeti a szertartást, a szentírási olvasmányok három évenként visszatérő rendben (A, B és C év) követik egymást, egyszerűsödik és érthetőbbé válik a liturgia.
1990-ben az azévi IV. törvény rendezi az egyházak megalakulási szabályait. (2005-re közel 150 egyház jön létre.)
1990. február 6-án Paskai László bíboros és Németh Miklós kormányfő közös nyilatkozatban bontják fel az 1950-ben kötött megállapodást.
1997-ben a Vatikán és a Magyar Köztársaság közötti ú.n. vatikáni szerződésben már egyházjogilag érvényesen és a bevett gyakorlatnak megfelelően rendezik a katolikus egyház és az állam viszonyával kapcsolatos alapvető kérdéseket. (A szerződés szolgált alapul a többi nagyobb felekezettel ezután megkötött megállapodásokhoz is.)
2005 nyilvánoságra kerülnek olyan listák, melyek – azok (sokszor névtelen) közreadói szerint – a kommunista besúgórendszert kiszolgáló egyházi vezetők neveit is tartalmazzák. E listákkal szemben komoly hitelességi aggályokat fogalmaznak meg, viszont a hiteles listák kiadását a Magyar Katolikus Egyház és a vele bizonyos azonosságot vállaló politikai erők minden eszközzel igyekeznek megakadályozni. (Megjegyzés: a katolikus egyház jogrendje értelmében azon felszentelt papok, szerzetesek és szerzetesnővérek, akik egy politikai szervezet, vagy más ideológia elkötelezettjeivé válnak, automatikusan egyházi kiközösítés alá esnek; hasonlóképpen a pedofília vagy szentségtörés vádjában a Vatikán által elítélt papok, szerzetesek.)

Egyházmegyék

Szent István által alapított (hagyomány szerinti) egyházmegyék

* Esztergomi Egyházmegye
* Veszprémi Egyházmegye
* Győri Egyházmegye
* Pécsi Egyházmegye
* Erdélyi Egyházmegye (Gyulafehérvár székhellyel; területén latin térítőpüspökség a korábbi görög rítusú térítőpüspökség helyett)
* Egri Egyházmegye
* Kalocsai Egyházmegye
* Csanádi Egyházmegye

Későbbi, középkorban alapított püspökségek

* Váci Egyházmegye
* Lóti Egyházmegye
* Zágrábi Egyházmegye
* Nyitrai Egyházmegye

Dualizmuskori alapítású ill. ekkor érsekségi rangra emelt egyházmegyék

* Esztergomi érseki tartomány

Eperjesi Görög Katolikus Egyházmegye
Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye (Alapítva 1912-ben, székhelye előbb Debrecen, 1914-től Nyíregyháza.)
Székesfehérvári Egyházmegye
Szombathelyi Egyházmegye

* Kalocsa-bácsi érseki tartomány

Kalocsai Főegyházmegye
Nagyváradi (latin szertartású) Egyházmegye
Csanádi Egyházmegye (székhelye: Temesvár)

* Egri érseki tartomány

Egri Főegyházmegye
Szepesi Egyházmegye (székhelye: Szepesváralja)
Rozsnyói Egyházmegye (székhelye: Rozsnyó)
Kassai Egyházmegye (székhelye: Kassa)
Szatmári Egyházmegye (székhelye: Szatmárnémeti)

* Gyulafehérvár-fogarasi (balázsfalvi) görög katolikus érseki tartomány (román)

Gyulafehérvár-fogarasi Főegyházmegye (székhelye: Balázsfalva)
Nagyváradi (görög szertartású) Egyházmegye
Szamosújvári Egyházmegye
Lugosi Egyházmegye

* Zágrábi érseki tartomány (horvát)

Zágrábi Főegyházmegye
Zengg-modrusi Egyházmegye
Boszna-szerémi (diakóvári) Egyházmegye
Körösi Görög Katolikus Egyházmegye

A magyarországi katolikus egyházmegyék és ordináriusaik napjainkban

* Esztergom-Budapesti Főegyházmegye (Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek)

Győri Egyházmegye (Dr. Pápai Lajos megyéspüspök)
Hajdúdorogi Egyházmegye (Dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök)
Miskolci Apostoli Exarchátus (Dr. Keresztes Szilárd exarcha)
Székesfehérvári Egyházmegye (Spányi Antal megyéspüspök)

* Egri Főegyházmegye (Dr. Ternyák Csaba érsek)

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye (Bosák Nándor megyéspüspök)
Váci Egyházmegye (Dr. Beer Miklós megyéspüspök)

* Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye (Bábel Balázs érsek)

Pécsi Egyházmegye (Mayer Mihály megyéspüspök)
Szeged-Csanádi Egyházmegye (Kiss-Rigó László megyéspüspök)

* Veszprémi Főegyházmegye (Dr. Márfi Gyula érsek)

Kaposvári Egyházmegye (Balás Béla megyéspüspök)
Szombathelyi Egyházmegye (Dr. Veres András megyéspüspök)

* Pannonhalmi „exempt” (vagyis az érseki joghatóság alól kivett és közvetlenül a Vatikán alá tartozó) egyházmegye; Pannonhalmi "nullius" bencés Főapátság (Dr. Várszegi Asztrik főapát-püspök)

* Tábori Püspökség (Katonai Ordinariátus) (Berta Tibor egyházmegyei kormányzó)





Honlapkészítés